Egy átlagos lány, nem átlagos művészete.

Azt mondtam szeretlek, és miközben a napokat számoltam, hogy újra karomba zárjalak elfelejtettem önmagam.
S én most azt mondom, hogy ez hiba volt, hisz te és én sose voltunk mi. Csak egy árnykép, hogy mi lehettünk volna.
De tudod, felébredtem a rémálomból, és most látom, hogy mennyire gyűlöllek. De még mindig azt tartom a legérdekesebbnek,
hogy kész voltam életem eldobni csak miattad! De látod, most nem rémálomban vagyok. Van egy pasi aki szeret,
és én viszont. S tudod mi a legérdekesebb? Ez a valóság, és nem álom!
The End...